Közös jogkezelő szervezet
A Magyar Reprográfiai Szövetség (RSZ) 2000. 11. 08.-án kezdte meg tevékenységét. A Szövetséget az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület és a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Szervezete alapította. A Szövetséghez csatlakozott a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE), valamint a REPROPRESS Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesülete is. A Magyar Reprográfiai Szövetséget, mint közös jogkezelő szervezetet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere 2000. 09. 01.-én nyilvántartásba vette. Az erről szóló közlemény a Magyar Közlöny 2000. évi 94. számában jelent meg. A Magyar Reprográfiai Szövetség, mint közös jogkezelést végző szervezet felett a felügyeletet 2011. 01. 01.-től a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) látja el. A Szövetség célja a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. Törvény (Szjt.) 21. § (1), (3) és (8) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, hogy a szerzői művek fénymásolással vagy más hasonló módon (ún. reprográfiával) történő magáncélú másolására tekintettel a jogosultakat, illetve a részesedésre jogosultakat e tekintetben megillető díjakat megállapítsa, és a díjigényt érvényesítse, illetve a beszedett díjakat a törvényben meghatározott arányban további felosztás céljából átadja tagjainak, a szerzőket és részesedésre jogosult kiadókat közvetlenül képviselő közös jogkezelő szervezeteknek. A Szövetség - mint közös jogkezelő szervezet - működését a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (Kjkt.) szabályozza.
Jogdíjfizetésre kötelezettek
A szerzők és jogosultak - szabad felhasználás miatt kieső jövedelmének kompenzációjaként megállapított reprográfiai díjat az Szjt. 21. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a reprográfiai készülékek gyártói, illetve az ilyen készüléket ellenérték fejében üzemeltetők kötelesek megfizetni.
Az Szjt. 21.§ (1) bekezdésében foglaltak értelmében az ún. importőri díj megfizetésére nemcsak a reprográfiára szolgáló készülékek gyártói, külföldön gyártott készülék esetében a jogszabály szerint vámfizetésére kötelezett személyek, hanem a közösségen belüli behozatal esetében - vámfizetési kötelezettség hiányában a készüléket az országba behozó és azt először belföldön forgalomba hozó személyek egyetemlegesen kötelesek. A díj megfizetéséért az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. A díj megfizetéséért felelős gyártó, vámfizetésre kötelezett, vagy vámfizetési kötelezettség nélkül a készüléket az országba behozó személy, illetőleg a készüléket elsőként forgalomba hozó személy az Szjt. 22. § (1) bekezdésében foglaltak alapján adat szolgáltatására is köteles. Nevezettek minden hónap 10. napjáig kötelesek a RSZ-t tájékoztatni a behozott, illetve a forgalomba hozott készülék mennyiségéről és fajtájáról, valamint a készülék gyártói kibocsátási, illetve beszerzési áráról. A díjak megfizetése tekintetében fennálló egyetemleges felelősségi forma miatt célszerűnek tartjuk, ha a készüléket az országba elsőként beszállító, forgalomba hozó a készülékek további értékesítése alkalmával szerződésben rögzíti, a reprográfiai jogdíj megfizetéséért való felelősséget, illetve annak megfizetése esetén annak megtörténtét.
A reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetők kötelesek az ún. üzemeltetői díjat megfizetni. Ilyennek minősülnek a fénymásoló szolgáltatók, "copy-shopok", de ugyanígy az oktatási és kulturális intézmények is, ha ellenértékért, akár csak önköltségért lehetővé teszik a másolást. Ezek közös jellemzője, hogy ellenértékért reprográfiai készülék használatát engedik a nagyközönségnek. Az üzemeltetői díj megfizetése szempontjából mellékes, hogy a készülék nyilvános helyen (pénzbedobós, kártyás gépek) található vagy sem, maga az ügyfél másol vagy a kiszolgáló személyzet, illetve az, hogy az üzemeltető erre a célra saját készüléket használ vagy annak csak bérbe-, lízingbevevője.
Reprográfiára szolgáló készülékek, díjszabás, bejelentkezés
A reprográfiára szolgáló készülékek körét a Kormány 158/2000 (IX. 13.) Korm. Rendelete határozza meg, ide tartoznak a fénymásoló gépek, multifunkcionális berendezések és nyomtatók. Az alábbi táblázatból részletesen is tájékozódhatnak a díjfizetés alá vont reprográfiai köréről.
A Magyar Reprográfiai Szövetség által megállapított éves díjszabást, 2011. 01. 01.-től az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának kezdeményezésére lefolytatott eljárást követően. Korábban ezt a feladatot a NEFMI, az OKM, illetve az NKÖM látta el. A jóváhagyott díjszabást az egyesület a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében teszi közzé.
A Díjszabás I. és II. Fejezete a tételes díjakat, III. Fejezete az általános rendelkezéseket tartalmazza. Mind az importőrök, mind az üzemeltetők a Reprográfiai Szövetség által összeállított adatlapon nyilatkozhatnak a jogdíjfizetéshez szükséges adataikról. Az adatlapokat az ügyfelek kérésére postán vagy elektronikus úton küldi meg a Szövetség, illetve azok erről a honlapról is letölthetőek. Az adatlapok visszaérkezése után a Szövetség a számla adataival megegyező jogdíjfizetési értesítőt, majd a pénzügyi teljesítést követően számlát, illetve azzal azonos tartalmú bizonylatot küld. A jogdíjakat 2018. január 1-től nem terheli ÁFA. A díjfizetés módjáról, a bejelentési határidőkről, illetve a bejelentés elmulasztásának következményeiről az Szjt. 22. §-a rendelkezik.
Szerzők és részesedésre jogosultak:
A reprográfiai díjból olyan művek szerzői és a szerzőkkel jogviszonyban álló részesedésre jogosult kiadó részesülhetnek, amelyeket jellegüknél fogva fénymásolással vagy hasonló módon magáncélra többszöröznek. Ezek a könyvekben, folyóiratokban közzétett írásművek, zeneszövegek, képzőművészeti alkotások, szakmai és tudományos tanulmányok és ábrázolások, vagyis a betűvel, grafikával, fényképpel kifejezett nyomtatott művek. A Magyar Reprográfiai Szövetség non-profit szervezet, mely minden évben egyszer a jogosultakat ( szerzőket és a részesedésre jogosult kiadókat) közvetlenül képviselő közös jogkezelő szervezetek számára átutalja az általa előző évben beszedett jogdíjat. A Kjkt 12. § (1)-(3) és az Szjt. 21. § (6), (7) és (8) bekezdései alapján és az érintett közös jogkezelő szervezetek egymás közötti megállapodása határozza meg, hogy a beszedett összegből a tagszervezetek milyen mértékben és arányban részesülnek. A jogosultak és a részesedésre jogosultak műveinek nyilvántartását és az egyedi jogdíjfelosztást a tagszervezetek felosztási szabályzatuk alapján önállóan végzik. A külföldi jogosultaknak járó díjakról, a tagok felhatalmazása alapján, az RSZ kölcsönös képviseleti szerződéseket köt a külföldi országok érintett közös jogkezelő szervezeteivel.
Szövetség gazdálkodása, működésének költségei:
A Szövetség a beszedett reprográfiai jogdíjat, hozzáadva az adott évben keletkezett pénzügyi és egyéb bevételeit is, a működési költségek levonását követően tagjai részére a mindenkor hatályos megállapodásukban, vagy ennek hiányában a jogszabályban rögzített arányok alapján átadja. Ez képezi a tagok között felosztható jogdíjalapot. Az RSZ a működési költségeken kívül a jogdíjból más célra nem von le, a közös jogkezelési tevékenység érdekében felmerült, azaz a reprográfiai díjak beszedése, továbbítása, a szervezet működtetése során felmerül költséget, ráfordítást kell „indokolt kezelési költségek”-nek tekinteni.
A tagok az éves kezelési költséget nem %-os formában határozzák meg, hanem a mindenkori, az üzleti terv részét képező költségtervet hagyják jóvá.
Az RSZ-nél tehát a kezelési költség a jogdíjkezelés érdekében felmerült mindenkori működési költség, amelynek %-os mértékét évente a ténylegesen befolyt jogdíjbevétel arányában az éves beszámolóban bemutatja az RSZ, amit a tagok a fentiek szerint határozattal fogadnak el.