Közös jogkezelő
szervezet
A Magyar Reprográfiai Szövetség (RSZ)
2000. 11. 08.-án kezdte meg tevékenységét. A Szövetség
alapító tagjai: ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda
Egyesület és HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő
Társasága. A Szövetséghez csatlakozott a Magyar Szak-
és Szépírók és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE)
is. A Magyar Reprográfiai Szövetséget, mint közös jogkezelő
egyesületet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere
2000. 09. 01.-én nyilvántartásba vette. Az erről szóló
közlemény a Magyar Közlöny 2000. évi 94. számában jelent
meg. A Szövetség feladata a szerzői jogról szóló 1999.
évi LXXVI. Törvény (Szjt.) 21. § (1), (3) és (5) bekezdéseiben kapott
felhatalmazás alapján, hogy a szerzői művek fénymásolással
vagy más hasonló módon (ún. reprográfiával) történő
magáncélú másolására tekintettel a szerzőket, valamint
a művek kiadóit e tekintetben megillető díjakat megállapítsa,
és a díjigényt érvényesítse. A nyomtatott formában
terjesztett művek fénymásolása és más hasonló módon
történő többszörözése olyan méreteket öltött és olyan
mértékben elterjedt, hogy a reprográfiai jogdíj jogintézményének
bevezetése elkerülhetetlenné vált. A reprográfiára
szolgáló készülékek körét a Kormány 197/2004 (VI.
22.) Korm. rendelettel módosított 158/2000 (IX. 13.) Korm. Rendelete határozza meg, ide tartoznak a
fénymásoló gépek, multifunkcionális berendezések és
nyomtatók.
Jogdíjfizetésre kötelezettek
Az Szjt.
21. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a
díjakat a reprográfiára szolgáló készülékek gyártóinak,
külföldön gyártott készülékek esetén a vám fizetésére
kötelezett személyeknek, vagy - vámfizetés hiányában
- egyetemlegesen a készüléket az országba behozó
személynek, és az azt az országban először forgalomba
hozó személynek, valamint az ilyen készülékeket ellenérték
fejében üzemeltetőknek kell megfizetnie. Így a törvény
- a gyakorlatban lehetetlen egyedi engedélyek, vagy
a teljes tilalom alternatívája helyett - egy átalány
jellegű díj megfizetésével itt is törvényi engedélyt
ad a szóban forgó felhasználásra. A jogdíjfizetésre
kötelezettek egyik köre, a másoló készülékek belföldi
gyártói, illetve azok, akik ilyen gépeket behoznak,
illetve forgalmaznak (importőri jogdíj). A díjfizetők
másik köre a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték
fejében üzemeltetők (üzemeltetői jogdíj), vagyis
a fénymásoló szolgáltatók, "copy-shopok"-ok,
de ugyanígy oktatási és kulturális intézmények is,
ha ellenértékért, akár csak önköltségért lehetővé
teszik a másolást. Ezek közös jellemzője, hogy ellenértékért
reprográfiai készülék használatát engedik a nagyközönségnek.
A készülék lehet akár nyilvános helyen is (pénzbedobós,
kártyás gépek). Az sem lényeges, hogy maga az ügyfél
vagy a kiszolgáló személyzet másol. Az üzemeltető
lehet bérbe vagy lízingbevevő is.
Díjszabás, bejelentkezés
A Magyar Reprográfiai Szövetség által
megállapított éves díjszabást a Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztere hagyja jóvá és teszi közzé a Magyar
Közlönyben . A Díjszabás I. és II. Fejezete a tételes
díjakat, III. Fejezete az általános rendelkezéseket
tartalmazza. Mind az importőrök, mind az üzemeltetők
a Reprográfiai Szövetség által összeállított adatlapon
nyilatkozhatnak a jogdíjfizetéshez szükséges adataikról.
Az adatlapokat az ügyfelek kérésére postán vagy elektronikus
úton a Szövetség megküldi, illetve azok innen , a honlapról
is letölthetőek. Az adatlapok visszaérkezése után a
Szövetség a számla adataival megegyező jogdíjfizetési
értesítőt, majd a pénzügyi teljesítést követően számlát
küld. A jogdíjakat 20%-os ÁFA terheli. A díjfizetés
módjáról, a bejelentési határidőkről, illetve a bejelentés
elmulasztását súlytó szankcióról az Szjt.
22. §-a rendelkezik.
A reprográfiai eszközök behozatala
utáni díjfizetés az EU csatlakozást követően
2004. május 1.-én hatályba lépett
a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt (továbbiakban
Szjt.) módosító 2003. évi CII. Törvény. A módosítás
2004. május 1.-től, megváltoztatta a reprográfiai jogdíjfizetésre
kötelezettek körét és a díj megfizetéséért való felelősség
módját. Az Szjt. módosított 21.§ (1)
bekezdésében foglaltak értelmében a reprográfiai díj
megfizetésére nemcsak a reprográfiára
szolgáló készülékek gyártói, külföldön gyártott készülék
esetében a jogszabály szerint vámfizetésére kötelezett
személyek, hanem -a közösségen belüli behozatal esetében
- vámfizetési kötelezettség hiányában a készüléket
az országba behozó és azt először belföldön forgalomba
hozó személyek egyetemlegesen kötelesek. A díj megfizetéséért
az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen
felel. A díj megfizetéséért felelős gyártó, vámfizetésre
kötelezett, vagy vámfizetési kötelezettség nélkül a
készüléket az országba behozó személy, illetőleg a
készüléket elsőként forgalomba hozó személy az Szjt.
22. § (1) bekezdésében foglaltak alapján adat
szolgáltatására is köteles. Nevezettek minden hónap
10. napjáig kötelesek a RSZ-t tájékoztatni a behozott,
illetve a forgalomba hozott készülék mennyiségéről
és fajtájáról. A díjak megfizetése tekintetében fennálló
egyetemleges felelősségi forma miatt célszerűnek tartjuk,
ha a készüléket az országba elsőként beszállító, forgalomba
hozó a készülékek további értékesítése alkalmával szerződésben
rögzíti, a reprográfiai jogdíj megfizetéséért való
felelősséget, illetve annak megfizetése esetén annak
megtörténtét.
Tájékoztatás a vámtarifaszámok változásáról:
Tájékoztatjuk Tisztelt Partnereinket, hogy bizonyos vámtarifaszámok 2007. 01. 01.-én történt változása a reprográfiára szolgáló eszközök besorolását is érinti. A fénymásoló, nyomtató és multifunkciós berendezések nagy részének korábbi vámtarifaszámai a 8443 31, 8443 32, 8443 39 –el kezdődő vámtarifaszámokba olvadtak bele. Természetesen, az új vámtarifaszámok jogfolytonosak a 197/2004 (VI. 22.) Kormány Rendeletben közzétett, Belföldi Termékosztályozási Rendszer (BTO) termékszámainak megfeleltetett vámtarifaszámokkal, ezért a reprográfiai jogdíjfizetést a fenti változás nem érinti. Az alábbi táblázatból részletesen is tájékozódhatnak a reprográfiai készülékeket érintő változásokról.
Jogosultak:
A reprográfiai díjra olyan művek szerzői
és kiadói jogosultak, amelyeket jellegüknél fogva fénymásolással
vagy hasonló módon magáncélra többszöröznek. Ezek a
könyvekben, folyóiratokban közzétett írásművek, zeneszövegek,
képzőművészeti alkotások, szakmai és tudományos tanulmányok
és ábrázolások, vagyis a betűvel, grafikával, fényképpel
kifejezett művek. A Magyar Reprográfiai Szövetség non-profit
szervezet, mely minden évben egyszer a jogosultakat
(szerzőket, kiadókat) közvetlenül képviselő közös jogkezelő
szervezetek számára átutalja az általa előző évben
beszedett összeget. Az Szjt.
21. § (5) bekezdése és az érintett közös jogkezelő
szervezetek egymás közötti megállapodása határozza
meg, hogy a beszedett összegből a jogosultak meghatározott
köre, milyen mértékben és arányban részesül. A jogosultak
műnyilvántartását és az egyedi jogdíjfelosztást a tagszervezetek
felosztási szabályzatuk alapján önállóan végzik. A
külföldi jogosultaknak járó díjakról, a tagok felhatalmazása
alapján, a RSZ kölcsönös képviseleti szerződéseket
köt a külföldi országok reprográfiai közös jogkezelő
szervezeteivel. A kölcsönös képviselet, a megkötött
szerződések alapján, tényleges pénzmozgással egyelőre
nem jár, a felek csak az általuk kezelt repertoár kölcsönös
képviseletében állapodtak meg. Tájékoztatás az illegális könyvmásolásokkal kapcsolatban. |
